Mi volt a második világháború kiváltó oka? Mikor kezdődött, és mikor és hol ért véget? Milyen volt a háború lefolyása? Hogyan érintette a második világháború Ausztriát és Bécset? Mekkora kár érte a várost?
Egy rövid összefoglaló próbálkozás így nézhetne ki: A Lengyelország elleni meglepő támadással 1939. szeptember 1-jén kezdődött a II. világháború. Hitler, mint a Német Birodalom vezetője, meg akarta hódítani Kelet-Európát. A kezdeti sikerek után a háború 1943/43-ban fordulatot vett. Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió koalíciót kötött. A német Wehrmacht 1945-ben kénytelen volt megadni magát, és
a 2. világháború hivatalosan 1945. május 8-án ért véget. Hitler villámhadjárata Lengyelország ellen a 1939. szeptember 1-jét tekintik a kiváltó oknak II. világháború. Hogyan jött létre? Először is vissza kell mennünk néhány évet 1933-ig. Amikor Adolf Hitlert 1933-ban kinevezték a Német Birodalom kancellárjává, már kifejezte a „Kelet meghódítására” vonatkozó szándékát, amit sokan nem akartak elhinni. A helyzet egyre élesebbé vált, és az 1938-as pogrom éjszakájával a náci rezsim megmutatta, hogy mire képes. Hitler kijelentéseit az európai háborúról és a zsidóság végleges megsemmisítéséről aligha vették komolyan. A Lengyelország elleni támadást Lengyelország provokációival és határsértéseivel indokolták. Az emberek félelemmel várták az eseményeket; az első világháború után senki sem akart ilyen hamar egy újabb háborút átélni. A nemzetiszocialisták kezdeti sikerei azonban hamarosan háborús eufóriába fordultak át. Ennek eredményeként Franciaország és Nagy-Britannia 1939. szeptember 3-án hadat üzent Németországnak. A német Wehrmacht kezdetben sikeres volt Franciaország ellen. Átkeltek Belgiumon, Hollandián, Luxemburgon. Franciaországnak 1940 júniusában kapitulálnia kellett, és bele kellett egyeznie a Compiege-i fegyverszünetbe. A német Wehrmacht 1940 őszén szenvedte el első vereségét az Anglia feletti légi csatában. A britek fölényben voltak a levegőben. A következő célállomás a Szovjetunió volt. 1941 júniusában a német Wehrmacht elindította a „Barbarossa hadműveletet”, azaz a Szovjetunió lerohanását. A kezdeti háborús sikerek után megkezdődött Leningrád ostroma és Moszkva megtámadása Az 1942/43-as sztálingrádi csata a második világháború fordulópontja volt.
2. világháború.
Az első világháborúhoz hasonlóan a kedvezőtlen hőmérsékleti és terepviszonyok miatt kudarcot vallottak. A Pearl Harbour elleni 1941. december 7-i japán támadás után az USA is belépett a háborúba, amely csendes-óceáni háborúvá eszkalálódott. Az 1945 augusztusában Hirosima és Nagaszaki japán városokra ledobott atombombák egy olyan háború része voltak, amely már nem ismert határokat. Az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió „Hitler-ellenes koalíciót” alkotott. Olaszország 1943-ban kapitulált a szövetségesek előtt, és kiesett a Német Birodalom szövetségeseként. A szövetségesek 1944. júniusi normandiai partraszállása újabb fontos lépést jelentett a háború menetében. A Német Birodalomra most minden oldalról nyomás nehezedett. Az 1945. februári jaltai konferencián Sztálin, Roosevelt és Churchill találkozott, hogy megvitassák a további lépéseket és Németország politikai jövőjét. Hitler nem látott kiutat, és 1945. április 30-án öngyilkos lett a berlini Führerbunkerben. A német Wehrmacht feltétel nélküli megadására 1945. május 8-án került sor. Hogyan néztek ki a dolgok Bécsben ebben az időben? Úgy tűnt, hogy a katasztrófa már 1938 márciusában megkezdődött.
Az Anschluss 1938. március 12-én történt, amikor a német csapatok bevonultak Ausztriába, és Ausztriát a nemzetiszocialista Német Birodalomhoz csatolták. Amikor 1939-ben kitört a háború, Bécsben élelmiszerjegyeket osztottak. Élelmiszerjegyeket és alapvető napi fogyasztási cikkeket adtak ki. Ez egészen a háború végéig, 1945-ig így volt. A zsidó lakosság első deportálása 1939 októberében kezdődött és 1942 végéig tartott. 1942-től a fegyvergyárak nagyobb részét Bécs környékére és Wiener Neustadtba telepítették át, mivel itt még nem volt légi háború. Ez később megváltozott. 1944 áprilisától 1945 márciusáig 115 riasztást adtak le rádión keresztül. A lakosság a kakukkszóból felismerte, hogy ideje a légvédelmi óvóhelyekre menekülni. Körülbelül 52 nagyobb támadás következett. Flaktornyokat építettek, amelyek még mindig néma tanúi ennek a sötét időszaknak. Például: a Stiftskaserne flakktornya mintegy 15 000 embernek nyújtott menedéket. Bécset 1945. március 12-én különösen súlyosan bombázták. Bécs belvárosában jelentős károk keletkeztek, például az Állami Operaházban, az Albertinában, a Szent István-székesegyházban, a Burgtheaterben, a Kunsthistorisches Museumban és a Duna-csatornában. A Bécsért folytatott harc a város területén 1945. április 6. és 13. között tartott. A gyerekeket és a nőket már napokkal korábban felszólították, hogy hagyják el a várost. A szovjet csapatok nyugat felől elfoglalták Bécset. Elérték a Gürtelt, a Ringstraße-t, a Donaukanalat – a csatornán lévő hidakat felrobbantották. Április 13-án az utolsó német katonák is visszavonultak. A szövetséges megszállás alatt helyreállt a demokratikus közigazgatás. Theodor Körner lett Bécs polgármestere és megalakította a városi kormányt. A szövetségesek légitámadásai Bécsben közel 9000 emberéletet követeltek – Bécs házainak mintegy 21%-a elpusztult. Az infrastruktúra is károsodott, mivel a gáz- és vízvezetékek, valamint a csatornák is megsérültek. A bécsi piacokat is sújtották, leégett például a Karmelitermarkt és a Floridsdorfer Markt. Ezek szörnyű háborús bűnök voltak, amelyeket a második világháborúban használtak fel. Több mint egymillió embert éheztettek halálra, a hadifoglyokat munkatáborokba deportálták. Lengyelországban számos megsemmisítő tábor épült. A holokauszt a 20. század legsúlyosabb bűntette volt. Tömeges lövöldözésekre és orvosi kísérletekre került sor. A második világháború áldozatainak száma 55 és 65 millió között van. Időutazási tipp: Hol találhatók Bécsben a világháború nyomai? Lásd a II. világháborút? Az Időutazáson egy bunkerben újra átélhetsz egy szimulált légitámadást. A városképben lévő Flak-tornyok szintén emlékeztetnek a Világháborúban, pl. az Augartenben, a Tenger Házában vagy az Ahrenberg Parkban a 3. kerület. A Történelem Háza és a Hadtörténeti Múzeum ebben a tekintetben is jó kezekben van. További információ: hdgö – Haus der Geschichte Österreich (hdgoe.at) Home – Hadtörténeti Múzeum (hgm.at) Kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:B-17_Flying_Fortress.jpg?uselang=de
