Mi a köztársaság köve?
Mióta létezik és hol található?
Mi van ráírva?
Milyen háttértörténet áll mögötte?
Melyik emlékműhöz tartozik?
Mi van a tér alatt? Az Időutazástól alig 10 percre található a „Köztársaság köve ” a Helmut-Zilk Platzon (korábban Albertinaplatz).
Ez a háború és afasizmuselleni emlékmű része, és 8,4 méteres magasságával Ausztria egyik legnagyobb monolitja.
A gránitkő a Mühlviertelből származik, súlya pedig lenyűgöző, 57 tonna.
Ahogy a képen is látható, a hatalmas kőn felirat van.
Ez egy részlet a kormány 1945. április 27-i függetlenségi nyilatkozatából:„Ausztria asszonyai és férfiai! A háború és a háború következményei okozta legnagyobb nyomorúság napjaiban szavunkat mindnyájatokhoz intézzük! Szedjétek össze magatokat!
Dolgozzatok együtt mindannyiunk felszabadításáért!
Segítsetek újjáépíteni az Osztrák Köztársaság egykori, független közösségét!
A megmentés csak egy egységes állam keretein belül és egy szervezett államkormányzat segítségével lehetséges.
Az egyes állampolgár és az elszigetelt közösség nem hozhat védelmet és megváltást; az államotok újjáépítése nélkül nem lesz megváltás számotokra, családotok, otthonotok, munkahelyetek és vállalkozásotok számára. A kormánynyilatkozat így zárul: „Éljen az osztrák nép, éljen az Osztrák Köztársaság!”. Bécs, 1945. április 27.
Dr. Karl Renner m. p. Dr. Adolf Schärf m. p. Ing.
Leopold Figl m. p. Johann Koplenig m. p. (manu propia = saját kezűleg) A második köztársasághárom alapító pártjaírta alá, mindenekelőtt az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) Dr. Karl Rennerrel és Dr. Adolf Schärffel, majd Leopold Kunschak a Keresztényszocialisták, ma Osztrák Néppárt (ÖVP), és Johann Koplenig a Kommunista Párt (KPÖ) részéről.
Az „Ausztria függetlenségének kiáltványa” mind a hat oldala elolvasható itt 1945_3_0.pdf (bka.gv.at ) Nagyon érdekes itt közelebbről is megnézni.
A Helmut Zilk Platzon álló monolit nem az egyetlen emlékmű a Függetlenségi Nyilatkozatról.
Az úgynevezett Államalapítási emlékművet 1966. október 25-én állították fel.
Ezen a Függetlenségi Nyilatkozat cikkelyei olvashatók.
A 3. kerületben, a Schweizergartenben található, ahol meglehetősen félreeső életet él.
Vissza a Helmut Zilk Platzra, ahol 1988 óta áll a Köztársaság Követe.
Alfred Hrdlicka szobrászművész alkotása.
Saját bevallása szerint az egész alkotás „néhány centiméternyi gerincébe került”.
A háború és a fasizmus elleni emlékmű négy részből áll.
Először is belépünk az „Erőszak kapujába”, amely két mauthauseni gránittömbből áll.
A tetején márványtömbök vannak, amelyek balra a koncentrációs táborokban és börtönökben a náci üldöztetés áldozatait, jobbra pedig a háború áldozatait ábrázolják.
Ezután az „utcát mosó zsidó” bronzfigurájával találkozunk.
Ez az antiszemitizmusra hivatott felhívni a figyelmet, amikor 1938 márciusában a nácik „dörzsölő pártokba” kényszerítették Bécs zsidó lakosságát.
A szoborhoz 1991-ben szögesdrótot erősítettek, hogy senki ne ülhessen rá… Mögötte az „Orfeusz belép a Hádészba” emlékmű áll.
Ez a tér alatti bombázás áldozatainak állít emléket.
1945. március 12-én a Philipphofot, amely egykor itt állt, a légoltalmi óvóhelyekkel együtt súlyosan lebombázták.
Minden összedőlt, és mintegy 300 ember vesztette életét, akik közül csak mintegy 100 holttestet sikerült megtalálni.
A Köztársaság köve mellett emléktábla őrzi a Philipphof bombázás áldozatainak emlékét. Időutazási tipp: Az Időutazás látogatását követően érdekes séta lehet a második világháború nyomainak követése Bécsben.
Bécs belvárosában számos emlékmű található: A Helmut-Zilk-Platzon a háború és a fasizmus elleni emlékmű az itt leírtak szerint, a Ballhausplatzon a dezertőrök emlékműve, a Judenplatzon a Shoa osztrák áldozatainak emlékműve vagy a Morzinplatzon az emlékmű, hogy csak néhányat említsünk.
Menü
