1853 egyik februári napján Őfelsége és adjutánsa, Maximillian O’Donell gróf a Karintiai kapu melletti bástyán sétáltak. I. Ferenc József a várárokban zajló hadgyakorlatokat figyelte.
Az urak folytatták sétájukat, és nem vették észre, hogy egy kis, zavart tekintetű , hosszú hajú férfi lopakodott hozzájuk, és egy konyhakéssel megpróbálta leszúrni a császárt. Az államfő ösztönösen megfordult, és csak egy ütést kapott a tarkójára. A kés nem találta el. A császár kísérője, O’Donell gróf és a mészárosmester és földesúr, Josef Ettenreich von der Wieden, aki véletlenül arra járt, megragadta a támadót, és a földre szegezte.
Ki volt ez az ember valójában? Ő volt a 21 éves magyar szabó, Libenyi Johann Csákvárról. Célja az volt, hogy felszabadítsa Magyarországot a Habsburg uralom alól. A közeli katonák letartóztatták a merénylőt, akit katonai tárgyaláson halálra ítéltek. A tragikus történet mögött I. Ferenc József császár szerelmi kapcsolata áll Libenyi Margittal, az Udvari Operabalett táncosnőjével, a tettes nővérével.
A fiatal hölgy„Mizzi Langer ” álnéven karriert futott be a bécsi balett történetében. Johann Libenyi tudott húgának az államfővel való kapcsolatáról, ezért hevesen bírálta. Ez tovább szította forradalmi terveit . Szabó ezért úgy döntött, hogy merényletet követ el I. Ferenc József császár ellen.
Libenyi Margitot, alias „Mizzi Langer”-t is el kellett volna ítélni . A császár azonban megakadályozta a vádemelést, véget vetett a kapcsolatnak, és egykori kedvencének élethosszig tartó nyugdíjat adott. Hálából a megmentésért I. Ferenc József 1856 és 1879 között felépíttette a mai Schottentoron a Ringstrasse-székesegyházat, ismertebb nevén a fogadalmi templomot.
Time Travel Tippek:
1) Az egykori „Kärntertor ” a Kärnterstraße és a Walfischgasse kereszteződésében volt. Itt kezdődött a császár sétája segédjével, Maximilian O’Donnel gróffal. Maga a merénylet a mai Állami Operaház helyén történhetett.
2) A ház, amelyben a merénylő, Johann Libenyi lakott, a bécsi 2. kerületben, az Aspernbrückengasse 3. szám alatt, az egykori Schmidtgasse 653. szám alatt volt.
Szerkesztő: Michael Ellenbogen
Források: Seyrl Harald, Edition Seyrl, 413 oldal, ISBN 3-901697-08-X, Bécs-Scharnstein, 2000.
