Kinek szánták eredetileg a Kaiserschmarrn-t? Hány legenda kering a nevek kialakulásáról? Miből és hogyan készül? Mik a tipikus köretek?
Ez a desszert, amely főételként is tálalható, kifejezetten bécsi eredetű. Mi mást mondanának még Bécsben? Ez a lisztből, tojásból, tejből, cukorból és egy kis sóból készült, nagyon egyszerű étel könnyű és könnyen emészthető, még akkor is, ha egy körülbelül 500 kalóriás adag súlya megnehezíti az embert. Hogyan készül? A palacsintatésztához hasonlóan a lisztet, a cukrot, a sót és a tojássárgáját a tejjel egy tálban összekeverjük, hogy szép sűrű tésztát kapjunk. Válassza szét a tojásfehérjét, és verje kemény habbá. Hajtsa bele a tésztába. Olvassza meg a vajat egy nagy serpenyőben, öntse bele a tésztát, és süsse szépen mindkét oldalát. Ezután az előmelegített sütőben mérsékelt hőfokon készre sütjük. A legfontosabb, hogy két villával szép emészthető darabokra szaggassuk. Mindenképpen tegyen rá cukrot. Ha szeretné, adjon hozzá szultánát. Tetszés szerint szilvapörkölttel vagy almamártással tálaljuk. A név eredete vitatott . Négy történet áll fenn. De hogy melyik az igaz, az valószínűleg nem lesz tisztázva. Íme a leggyakoribb változatok: A leggyakrabban mesélt történet szerint a császári pár személyi szakácsa mindig igyekezett különösen könnyű és habos desszerteket felszolgálni a nagyon is testalkat-tudatos Sisi császárnőnek. A császárné elvből elutasította a nehéz ételeket. Egy egyszerű, könnyen emészthető és a mai mércével mérve „kalóriaszegény” étel volt hivatott a császárnő kedvében járni. A császári konyha fazekai és serpenyői előtt álló leleményes elméknek nem volt könnyű dolguk. Néhány egyszerű hozzávalóból azonban olyan ételt lehetett készíteni, amelyet korábban még soha nem szolgáltak fel, és amelynek ráadásul szokatlan neve is volt: „Der Kaiserinschmarrn„. A személyi szakács hozta a szakadt, pihe-puha palacsintatésztát keményre vert tojásfehérjével és szilvás pirítóssal. Mivel a császárnőt ez nem hatotta meg, I. Ferenc József császár kimondta a ma már híres szavakat: „Hát majd csak adja a Schmarrnt, amit a mi Leopoldunk megint kifőzött „. A császárnak állítólag annyira megtetszett az étel, hogy azonnal a „Kaiserschmarrn” nevet kapta. A következő történet is hasonló: a bajorországi Erzsébet és I. Ferenc József császár esküvőjére a szakácsok „Kaiserinschmarrn”-t készítettek az ifjú császárnő tiszteletére. Mivel azonban az étel állítólag jobban ízlett a császárnak, mint a császárné, a név hamarosan „Kaiserschmarrn” lett. Egy másik történet szerint I. Ferenc József császár császári vadászata egy alpesi kunyhóban végződött. Az alpesi tejesember, akit Kaser-nek is neveztek (a sajtkészítésről), állítólag Kaserschmarrn néven szolgált a császárnak. A császár mindenesetre annyira lelkesedett az ételért, hogy vadászpartikon is nagyra értékelte. Erről Joseph Cachée, az egyik utolsó udvari szolga számol be „A császár udvari konyhájáról” szóló könyvében. A negyedik változat sokkal mélyebben hangzik, mondván, hogy a sok egyszerű étel, amit olaszból „a la casa”, azaz a ház módjára, meglehetősen egyszerűen főznek, Bécsben onomatopoetikusan egyszerűen „császár” lett. Mint a Kaisersemmel, a Kaisergulasch, a Kaiserschnitzel és mások. A császár szerénységének és a nép iránti szolidaritásának kifejezése, valamint a nép szeretete éppen e császár iránt.
Időutazási tipp:
A Kohlmarkton, az időutazás sarkán található az egykori K.u.K Hofzuckerbäcker Demel, amely nemrégiben kezdte el kínálni a „Kaiser to go” -t. Ez azt jelenti, hogy elvitelre is élvezheti a császári finomságot. Abszolút ajánlható, függőségi potenciállal rendelkezik! A Demel fánkjai is nagy sikert aratnak. Képforrások: https:%C3%