Kik voltak azok a négyen a dzsipben? Mikortól vették át a bécsi zónákat? Hogyan osztották fel a bécsi kerületeket? Mi történt Bécs központjában?
1945. szeptember 1-jén eljött az idő. A négy megszálló hatalom csapatai Clark (USA), Konyev (Szovjetunió), Mc Creery (Nagy-Britannia) és Béthouart (Franciaország) főbiztosok vezetésével átvették a bécsi zónákat.
Az amerikai szektor a 7., 8., 9., 17., 18., 19. körzetet foglalta magába, a britek a 3., 5., 11. (kivéve Albern), 12., 13. körzetet. A francia szektor a 6., 14., 15. és 16. körzetből állt, a szovjet csapatok a 2. (Albernnel együtt), 4., 10., 20., 21. és 22. körzetet foglalták el.
A Belvárost a négy megszálló hatalom közösen igazgatta, és szövetségközi övezetnek is nevezték. A szövetségközi parancsnokság székhelye az Igazságügyi Palota volt. Az elnöki tisztséget havonta váltották.
A négyhatalmi közigazgatás alapgondolata az volt, hogy minden fontos kormányzati és közigazgatási hivatal a Belvárosban volt elhelyezve. Ha ezt a körzetet a négy szövetséges közül valamelyik egyedül ellenőrizte volna, akkor ez utóbbi nyomást gyakorolhatott volna az osztrák hatóságokra, valamint a kormányra.
A Four in a Jeep, ahogyan a nemzetközi járőrt nevezték, kezdetben három katonából állt, és 1945. augusztus 5-én kezdte meg szolgálatát. 1945 szeptemberében a francia csatlakozott hozzájuk negyedik emberként. Ez biztosította a rendet és a biztonságot a polgári lakosság és a szövetséges hadsereg tagjai számára.
Mivel a járműveket alapvetően az amerikai hadsereg biztosította, az amerikaiak voltak a sofőrök is. Az 1950-es években egy svájci film is készült a Négyen egy dzsipben című filmről. A nemzetközi őrjárat fennállása 1955. szeptember 14-én ért véget.
Nemcsak az adminisztratív, hanem a megszállással járó gazdasági és emberi problémák is nyugtalanították a bécsieket. A megszállás költségei kezdetben az állami költségvetés 35%-át tették ki.
A sok teher ellenére egy új világ nyílt meg: az amerikaiak gondozási csomagokat, cigarettát és rágógumit hoztak Bécsbe. A britek hozták a magas kultúrát: „British Council” és Henry Moore, a franciák pedig a művészetet és a divatot.