Apró darabokra vágott tésztadarabok és sonka, összekeverve és enyhén megsütve.
A„Fleckerl„, azaz a tészta, természetesen régebben is készült az otthoni konyhában.
Ez az étel már a 18. században is ismert volt Bécsben.
Természetesen nem az arisztokrata társadalom finom asztalaira szánt előkelő étel volt, hanem inkább az otthoni konyha része.
Mit jelentett a polgári?
A kis- vagy közepes méretű kézműves vállalkozások büszke tulajdonosainak , akik fizikailag is megterhelő munkát végeztek, minden nap kellett valami táplálót enniük. Ennek az ételnek az összetevői nem lehettek drágák. Miért hívják a tésztadarabokat „Fleckerl „-nek?
Ezek apró, többnyire négyzet alakúra vágott tészták voltak és vannak, amelyeket „al dente” főznek, és serpenyőben készítenek apró, de nem túl apró sonkadarabokkal vagy hasonlóan apróra vágott füstölt húsokkal, hagymadarabokkal. Általában zöld leveles salátával vagy káposztasalátával tálalják. Egy bécsi étterem ben a „Schinkenfleckerln”-t kis étkezésként is fogyaszthatjuk, amelyet szintén gratinált formában készítenek, valamint egy „Heurigen„-ben, ahol ez a kis étel nagy étvágyat is képes kielégíteni. Időutazási tipp: A Landstraßer Hauptstraße-n található„Rochus” -ban ez az étel ugyanolyan kulináris élvezet, mint a Hermanngasse-n található „Wiener „-ben.
(Forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Schinkenfleckerl) Szerkesztő: Michael Ellenbogen